Az alumínium fémállapotban nem található. Az alumínium gyártás szempontjából legfontosabb a bauxit, mely nevét az Avignontól délre fekvõ LES BAUX nevû településrõl kapta, ahol ezt az ércet elõször kezdték kibányászni (fellelés éve 1821).
Főbb lelőhelyek : India, Brazília, Nyugat Afrika, Egyesült Államok, Magyarország, Franciaország
Az ércbõl feldolgozása során az idegen anyagokat kiválasztják. A melléktermékként keletkezõ vörösiszapot fõleg a kohóipar használja fel.
A tiszta alumínium ezüstfehér, porrá törve szürke színû fém. Különösen szép ezüstfehér színû felszín keletkezik, ha öntvényt állítunk elõ fémformában (kokilla).
Az alumínium színének nagy állandóságát jeles kémiai tulajdonságainak köszönhetjük. A fém a száraz, a nedves, a kénhidrogénes levegõt állja, tehát jobb az ezüstnél.
A tiszta alumíniumot fõleg a villamos iparban és a csomagolóiparban használják. Ipari célokra a tiszta alumíniumhoz ötvözõ anyagokat adagolnak.
Az alumíniumöntvényeket homok, kokilla és nyomásos öntési technológiával lehet elõállítani. A homoköntés egyedi öntvények gyártására szolgál. A kokilla és nyomásos öntés a tömeggyártást szolgálja.
Az alumíniumöntvények hosszú életűek, újra felhasználhatók.
Az öntéshez felhasznált ötvözetek alapanyaga nagyrészt hulladék alumínium. Az öntõipar drága anyagokat tud helyettesíteni, és energiát tud megtakarítani.
